Belügyminisztérium
II/3-H alosztály
Szigorúan titkos!
Adta: Abonyi Miklós
Vette: Szováti P. r. szds.
Idő: 1961 június 17.
Jelentés.
Budapest,1961 július 28
Igazolom június 8-i levelének vételét. A felvetett kérdések megválaszolása valóban több levélváltást igényel és ezenkívül alapos felkészülést és anyaggyűjtést, Bizonyos ismeretekkel már rendelkezem és nyomtatott anyagom’ is van, azonban minthogy nem állt módomban előredolgozni és Vass e. közölte, a futárok nem mennek egyenesen haza, igy levelemben csak egy-két kérdésre térek ki és nyomtatott anyagot, könyvet majd postán küldünk /kérem közölje esetleg táviratban, hogy milyen címre adhatom' fel a könyveket/.
Mielőtt az egyes felvetett kérdésekre sorban kitérek, elöljáróban szeretnénk néhány szót közölni benyomásaimról, amelyek általában kellemesek és amelyek kedvezőbbek, mint az otthoni elképzelés Kubával kapcsolatban. Az eddig itt járt kiutazókkal folytatott beszélgetésekből és azokból a késedelmekből, amelyek a diplomáciai kapcsolatok realizálása terén tapasztalhatók, azt látom, hogy odahaza Kuba szerepét közel sem Ítélik meg olyan pozitíven, mint az indokolt lenne és amilyen pozitívan cselekednek barátaink. A Szovjetunió és Kína mellett legaktívabban Csehszlovákia dolgozik mind gazdasági, mind kulturális és politikai téren. Sokkal aktívabbak nálunk az NDK, Bulgária, Vietnam, Románia és Korea. A Szovjetunió egymaga több mint 700 millió dolláros árucsereforgalmat bonyolít Kubával. 2,700.000 tonna cukrot vásárol- ebben az évben 4 centes áron, holott a cukor jelenlegi világpiaci ára 3-3.20 cent körül van. Kína egymillió 'tonna cukor átvételére kötelezte magát ugyan- csak 4 centes áron. Csehszlovákia most fejezte be bővítési tárgyalásait, amelynek eredményeként oldalanként előirányzott forgalma cca. 39 millió dollár. Jelentős forgalommal szerepelnek a németek is. Szovjet részről több száz szakember, mérnök, közgazdász tartózkodik Kubában a tudományos és technikai segélynyújtás keretében és a napokban indult el 1000 kubai diák és szakember a Szovjetunióba szakmai továbbképzés és egyetemi ta-
(p. 1 [f. 35])
nulmányok folytatása céljából. Sok szakember tartózkodik itt Csehszlovákiából, NÜK-ból és Lengyelországból is. Ezeket a tényeket csak annak alátámasztására említettem meg, hogy rámutassak, miként Ítélik meg Kuba fontosságát barátaink.
A kiutazók általában meglepetéssel látják, hogy' a kubai kormány sokkal progresszívebb politikát' folytat, mint amilyent idejövetelük előtt odahaza elképzeltek, Az otthoni elképzeléseket nyilván hátrányosan befolyásolja a kubai helyzet ismeretének hiánya és talán az a körülmény, hogyha forradalom vezetője és néhány munkatársa nem a munkásmozgalom soraiból indult el. Lehet, hogy olyan mg gondolások is szerepet játszanak odahaza, hogy Kuba útja ma már nem kétséges, tehát ide nem kell erőket központosítani. Lehet azonban az is, hogy a költségkereteket meghatározó főkönyvelők szűk anyagi meggondolása érvényesül a politikai szempontokkal szemben. Lehet, hogy fenti feltételezéseim tévesek, kérem legközelebbi levelében győzzön meg az ellenkezőjéről.
A vezetők polgári származása és a Kommunista Párt szerepének nem előtérbe helyezése valószínűleg az, ami kétségeket ébreszt sokakban a forradalom további útját illetően, Sokat beszélgettem a Párt Központi Vezetőségének egyes tagjaival a Párt szerepéről, amelyek során megtudtam, hogy a Párt taktikai okokból és nem gyengeségből maradt a második vonalban. Történelmi tény, hogy a Batista diktatúra megdöntésére irányuló fegyveres harcot nem a. Párt kezdte, hanem Castróék és az is tény, hogy kezdetben a Párt nem támogatta Castróékat. Hamar felismerte azonban, hogy Castróék harcát támogatni kell és ettől kezdve minden támogatást megadott. Hasonló gyorsaságú volt a közeledés Castróék részéről is. Odahaza nálunk - szintén az adott történelmi körülmények következtében - a Párt nevéhez fűződik haladásunk minden eredménye. néha talán a tömegkapcsolatok rovására is ment. Itt a nemzeti erők legszélesebb összefogására törekedve a Párt nem tartotta szükségesnek annak állandó hangoztatását, hogy mi a saját szerepe a forradalom segítésében. A Párt viszont állandóan hangoztatja, hogy Castróék bátor kezdeményezése elszigetelt maradt volna, ha nincs egy széles népi ellenállási mozgalom, amit a Párt vezetett és szervezett. Előadódnak ideológiai viták, amelyek azon helyenként felmerülő téves nézet körül folynak, amely szerint ha egy nép elhatározza, hogy felszabadul, akkor azt meg is -teheti. A május 1.- i ünnepségekre meghívott főként latin-amerikai országokból itt járt pártküldöttek megbeszélésein folytak erről viták. A téves nézet lényege: a gerillaharcok szerepének túlbecsülése a felszabadulásért vívott harcban. Nagyon
(p. 2 [f. 36])
figyelemreméltó volt a spanyol polgárháború kommunista parancsnokának, Mister tábornoknak az itteni televízióban is közvetített beszélgetése a kubai sajtó képviselőivel, amelynek során Lister kifejtette, hogy a kubai sikerek nemcsak egy maroknyi elszánt, hős csoport harcának tulajdonítható, hanem elsősorban a szocialista tábor és mindenek előtt a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének, gazdasági és stratégiai erejének. Annak idején Spanyolországban sem hiányzott az elszántság és a harckészség és mégis elbukott a harc, mert akkor még megvolt a Szovjetunió elszigetelésének hadászati lehetőségé, ami, ma már a rakéták korszakában nincs meg. Ezenkívül azóta a Szovjetunió mellett egy sor más ország is támogatja a felszabaduló országok harcait. Fenti ideológiai viták belpolitikai kihatása jelentéktelen, sőt nem észrevehető. A gerillaharcok jelentőségének túlbecsülése inkább azokban a tanácsokban hat károsan, amit a kubaiak a többi latinamerikai országnak adnak.
Válaszolva arra a kérdésre, hogy melyik a legdöntőbb állami, vagy egyéb szerv, ahol az ország sorsáról döntenek, a Párt vezetőinek tájékoztatására támaszkodva közölhetem, hogy a Július 26 mozgalom, a Párt, a kormány vezetői a legnagyobb egyetértésben együtt határozzák meg a teendőket. Ghioldi elvtárs, az Argentin Kommunista Párt főtitkára, aki május elsején szintén itt járt és, akivel hosszan elbeszélgettem fenti ideológiai vitákról, elmondta, hogy a kubai párt központi vezetőségei ülésein Fidel Castro és Che Guevara rendes tagként vesznek részt, ^mióta hivatalosan is bejelentették, hogy a kubai forradalom szocialista forradalom, azóta már lépéseket is tettek, amelyek a Párt közvetlen részvételét az államhatalomban kifejezésre juttatja. Ilyen lépés volt pl. a- belügyminisztérium létrehozása, amelynek élére a Párt egyik régi harcosát tették, ami által a Párt kezébe került a felügyelet nemcsak a G-2 /Államvédelmi Hatóságok/, hanem a rendőrség felett is. Az egyéb fegyveres erők legfőbb parancsnoka eddigi is kommunista volt. /Raul Castro/ Ugyancsak a Párt Központi Vezetőségétől kaptuk azt a felvilágosítást, hogy a közeljövőben formailag is egybe olvasztják a július 26 mozgalmat a Párttal. /Szándékuk Párt elnökként Fidel Castrót megválasztani./
Készülnek az alkotmány megváltoztatására. Hirek szerint - ha az előkészítő munkákkal addig elkészülnek - július 26-án akarják kihirdetni az uj szocialista alkotmányt. Ezt követően az eddiginél több kommunista kerül a kormányba.
Azáltal, hogy a forradalmat szocialistának deklarálták, lényegileg a már meglévő gyereknek adtak nevet. Az államosítások következtében állami ellenőrzés alá került a gazdasági élet mintegy 80 %-a. A fentiekben elmondottakból pedig látható, hogy az államhatalom a dolgozók kezében van.
(p. 3 [f. 37])
Első levelemben fentieket -akartam elsősorban elmondani, mert úgy gondolom, hogy ezek ismerete alapvetően meghatározza állásfoglalásunkat Kubával kapcsolatban.
Az egyéb kérdésekre a következő levelekben sorban és részletesen ki fogok térni. Most röviden csak a következőket:
a. Kuba történetének rövid gazdasági és politikai áttekintése céljából be fogom küldeni a hadügyminisztérium /Minfar- Ministerio de Fuersas Armadas Revolucionarias/ oktatási osztályának 1960-ban kiadott kézikönyvét /Manual de capacitacion civica/.
b. A Batista diktatúrája és a diktatúra megdöntése előtt kialakult politikai és gazdasági helyzet, valamint a Batista ellenes erők és csoportosulások, Pártok helyzete és politikája ismertetése céljából meg fogom küldeni a Párt VIII. Kongresszusának anyagát.
c. Az egyes társadalmi osztályok, csoportok helyzete és politikai állásfoglalásáról majd irok ha szükséges vonatkozó ismereteket megszereztem.
d. A külkereskedelem és a gazdasági élet néhány problémájáról Írtam a KKM Államközi Főosztályának. Javasolom azok elolvasását. Statisztikák hiányában meglehetősen nehéz alapos jelentés készítése.
e. Az utasforgalom az USA és Kuba között gyakorlatilag szünetel. Elméletileg nincs akadálya az ide-oda utazásnak. Időnként utaznak ide kubai meghívás alapján olyan amerikai csoportok, akik szimpatizálnak Kubával. °ok kubainak dolgozik hozzá-tartozója az Egyesült Államokban és sok kubai élt korábban emigrációban az Egyesült Államokban, akik ma az államapparátusban dolgoznak.
f. Kubában kevés magyar emigráns él. Jelentős részük 25-30 évvel ezelőtt telepedett ide. Ezeknek többsége Erdélyből származó magyar, általában kisiparosok, kereskedők, sokan közülük kubai nőt vettek feleségül. Gyerekeik általában már nem beszélnek magyarul; 1945 után nagyon kevés magyar vándorolt ide.
g. Az agresszióra vonatkozólag részletes jelentést küldtem a KKM-nek. Jelentésemben ismertettem a Párt főtitkárának, Blas Roca elvtársnak értékelését is. Jelentésemet megkapta a Párt Külügyi Osztálya is. /Hollai elvtárs/ Különösen érdekes volt a támadás során fogságba esettekkel lefolytatott nyilvános kérdés-felelet, amelyre vonatkozó sajtót ugyancsak megküldtem a KKM-nek és a KÜM-nek. Ezek azért különös figyelmet, mert felfedik azokat a köröket, akik
(p. 4 [f. 38])
Északamerikában előkészítették az agressziót. A foglyok között sokan terhelő vallomásokat tettek az FBI szerepére vonatkozóan, sőt az egyik fogoly bevallotta, hogy az FBI megbízottja.
h. Addigi kapcsolataink viszonylag szélesek és főleg a külkereskedelem területéről adódnak. A körülmények a kapcsolatok további szélesítésére és ápolására általában kedvezőek.
További munkánk hatékonysága erősen függ attól, hogy kapunk-e’ további segítséget, mert a jelenlegi forgalomhoz mérten kirendeltségünk létszáma mélyen alatta van a szükségesnek. 1961-ben várható forgalmunk oldalanként 15 millió dollár lesz, amihez 1 állandó és 1 ideiglenes segítségem van mindössze. Rendkívül hátráltatja munkánkat, hogy adminisztrátorunk nagyon rosszul gépel, nem tud gyorsírást és magyar nyelvtudása annyira hiányos, hogy a legkisebb munkát sem lehet neki kiadni önálló megírásra.
„Abonyi Miklós” sk